Évekig kapott úgy 800 ezres fizetést Palkovics az MTA-tól, hogy nem publikált
palkovics_laszlo_mta_top_story_lead.jpg

Évekig kapott úgy 800 ezres fizetést Palkovics az MTA-tól, hogy nem publikált

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. február 15.

Belpol

Az Akadémia kivéreztetését levezénylő Palkovics László szerződése szerint kellett volna publikálnia, ám úgy fest, bokros teendői mellett erre nem jutott idő.

Palkovics László Innovációs és Technológiai Miniszter (ITM) az elmúlt hónapokban ideje nagy részét azzal tölti, hogy levezényelje a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kivéreztetését. A kormány elvenné az Akadémia forrásait és kutatóintézeteit is, egészen hasonlóan ahhoz, ahogy Oroszországban is lezajlott az akadémia átalakítása.

Az MTA-val szembeni egyik fő kormányzati érv, hogy akadémikusok nem azt kutatják, amire valóban szükség lenne – vagyis a kormány akarja megszabni, hogy mik legyenek a kutatási témák. A Figyelő nem csak „liberális” kutatási témáik miatt listázta az MTA egyes munkatársait, de azt is felrótta sokuknak, hogy úgy vesznek fel fizetést, hogy évek óta nem publikáltak. Ez utóbbi is aztán visszatérő kormányzati érv lett az Akadémia megrendszabályozása mellett – annak ellenére, hogy a Figyelő cikkéről kiderült, olyan kutatókat listázott, akik valójában publikáltak, vagy éppen szülési szabadságon voltak.

false

Azonban maga Palkovics is az MTA tagja. Életrajza szerint 2006-ban lett az Akadémia levelező tagja, 2013 óta pedig rendes tag. Emellett 2000-től az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (SZTAKI) munkatársa.

Ugyanakkor Palkovics úgy kapott fizetést mindkét helyről, hogy utoljára 2014-ben publikált.

Legalábbis sem saját doktori oldalán, sem az MTA hivatalos publikációs jegyzékében, a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) , sem a SZTAKI publikációs jegyzékében nincs nyoma újabb tudományos tevékenységnek.

Az Akadémia rendes tagjaként viszont havi 455 ezer forintot kap Palkovics, míg a SZTAKI-tól (legalább tavaly júniusig) havi 800 ezer forintot kapott.

törvény szerint „Az akadémikusnak tudományos alkotómunkájára, tudományos teljesítményére tekintettel” jár a tiszteletdíj, a SZTAKI viszont külön szerződés alapján fizetett Palkovicsnak. Ezt tavaly augusztusban kérte ki az Átlátszó, melyből sok érdekesség kiderül.

false

Az első szerződés még 2000-ben kelt (melyből kitakarták a dátumokat, de a miniszter életrajzából tudható a dátum) és Palkovics feladataként előírja évi 2 publikáció megjelentetését. Palkovics szerződését azóta többször is módosították. Először a tudományos fokozata megszerzése óta eltelt 5. évben (ilyenkor automatikusan módosul a besorolás), majd pedig egy „Kedves Laci!” felütéssel induló levélben. Ebben azt írják, hogy „a különösen kiváló külső szakemberek ne létező szervezeti egységek keretében dolgozzanak”, hanem „az intézet egészének munkáját érintő szakértést” várják.

Az azonban nem derül ki egyik módosításból sem, hogy a publikációs kötelezettségét eltörölték volna.

Különösen érdekes a harmadik módosítás. A szintén tegeződő levélből kiderül, hogy Palkovics szerződése lejár, és megköszönik eddigi munkáját. Ugyanakkor besorolása és illetménye nem módosult. A dátumot itt is kitakarták, de a szerződést az az Inzelt Péter írta alá igazgatóként, aki 2015-ig állt az intézmény élén.

Ez azonban újabb kérdéseket vet fel, hiszen vagyonnyilatkozatai alapján Palkovics 2016 januárjában még 400 ezer forintot kapott a SZTAKI-tól, 2017-től kezdve 2018 júniusáig viszont már havi bruttó 800 ezer forintos SZTAKI-tól származó jövedelemről számolt be a miniszter – úgy, hogy ekkor már évek óta nem publikált. Tudományos tevékenységet sem nagyon végezhetett, hiszen 2014 és 2018 között oktatásért felelős államtitkárként dolgozott az Emberi Erőforrások Minisztériumában, emellett 2016-tól kormánybiztos is, de a SZTAKI-s fizetését még ekkor is felvette.

false

Az, hogy ki és miért duplázta meg Palkovics fizetését, nem derül ki a SZTAKI által számunkra is megküldött szerződésekből. Azt viszont már 2018 augusztusában közölték, hogy nem áll velük szerződéses kapcsolatban, így publikációs kötelezettsége sincs Palkovicsnak. A miniszter 2019 januári vagyonnyilatkozatában már nem is szerepel a SZTAKI-tól kapott jövedelem.

Kértük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, küldjék meg számunkra Palkovics esetleges 2014 utáni publikációit, amire adott válaszukban gyakorlatilag elismerik, hogy a miniszer valóban nem publikált, mióta a kormányban dolgozik. „Kutatási tevékenysége így azóta csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki“, írják. Az ITM válaszában azt is írja, hogy „Palkovics László nem tartja elfogadhatónak azt az egyébként bevett gyakorlatot, hogy olyan publikációkon tüntesse fel a nevét szerzőként, amelyeknek csak az előkészítésében vagy koordinálásában vett részt“.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.